Ebben a néhány sorban megpróbálom összefoglalni miket és hogyan játszunk a gyerekekkel, illetve hogy miben változtak az elmúlt félévhez képest.
Egyeskével már nagyon jókat tudunk délutánonként játszani amikor a többiek alszanak. Egyrészt már óvatosan tud bánni a kis alkatrészekkel és a kártyákkal is, nem kell félteni, hogy összegyűri, lesodorja stb. Másrészt a gondolkodása is egyre komolyabb, már végiggondolja mit miért csinál, és taktikázni is próbál. Kedvenc játékai:
Carcassonne: teljes szabállyal játszunk az alapjátékkal. Leginkább egymás mellett építgetünk, próbálja figyelni, hogy hol jár a legjobban az adott lapkával. Nem is feltétlenül célom a támadó jellegű játék, így mindkettőnknek kellemes kikapcsolódás.
Camel Up: ez most nála a "leg-leg-leg", ha teheti mindig ezt kéri. Majdnem teljes szabállyal, már csak a versenypályára rakható sivatag lapkák hiányoznak (egy-két játék múlva azt is berakom). Néha merész és bejön neki ("Lehet, hogy a kék ráugrik a fehérre, és ő elviszi magával" - és tényleg), néha pedig öröm nézni, ahogy számolgatja melyik kocka ment már ki és melyik teve aki még esélyes ("A narancssárga már nem lesz első, mert a kockán hármas a legnagyobb és neki négyet kellene lépni").
Kincskereső labirintus: Ez elvileg társasjáték, de gyorsan rájöttem, hogy annak nálunk nem fog működni. Viszont Egyeske kitalálta az egyszemélyes módot. Amikor a többieket délben altatom, olyankor a fogja a lapokat, és számolja a ládákat, majd a túloldalán rögtön ellenőrizni is tudja. Végigcsinálta, a kulcs nélküli járatokat, majd az egy kulcsosat, és most a két kulcsos feladványoknál tart. Nem gondoltam, hogy ekkora sikere lesz.
Sajnos Ketteskével elég nehéz kettesben játszanom, mert ő még alszik délután a legkisebbel, amikor pedig ébren vannak, olyankor inkább azokkal a játékokkal játszunk, amibe Hármaska is be tud állni. Gondolkodásra nagyjából ott tart mint tavaly ilyenkor Egyeske, viszont könnyebben veszi a szabályokat és tovább tud "ülni egy játék mellett" mint a nővére ennyi idősen. Ezt annak tudom be, hogy fiatalabban kezdte és korához többet játszott már.
Hármaska minden vágya, hogy amikor a nagyok asztalhoz ülnek társasjátékozni, ő is tevékenyen részt vehessen a játékban. Már nem elégszik meg azzal ha kap néhány figurát vagy lapkát, hogy pakolgassa amíg mi játszunk, ő is azt akarja csinálni amit a nagyok. Következzen egy lista arról, hogy mivel tud egy kétéves gyerek a nagyokkal együtt játszani:
Egyeske (5 év és fél év)
Egyeskével már nagyon jókat tudunk délutánonként játszani amikor a többiek alszanak. Egyrészt már óvatosan tud bánni a kis alkatrészekkel és a kártyákkal is, nem kell félteni, hogy összegyűri, lesodorja stb. Másrészt a gondolkodása is egyre komolyabb, már végiggondolja mit miért csinál, és taktikázni is próbál. Kedvenc játékai:
Carcassonne: teljes szabállyal játszunk az alapjátékkal. Leginkább egymás mellett építgetünk, próbálja figyelni, hogy hol jár a legjobban az adott lapkával. Nem is feltétlenül célom a támadó jellegű játék, így mindkettőnknek kellemes kikapcsolódás.
Camel Up: ez most nála a "leg-leg-leg", ha teheti mindig ezt kéri. Majdnem teljes szabállyal, már csak a versenypályára rakható sivatag lapkák hiányoznak (egy-két játék múlva azt is berakom). Néha merész és bejön neki ("Lehet, hogy a kék ráugrik a fehérre, és ő elviszi magával" - és tényleg), néha pedig öröm nézni, ahogy számolgatja melyik kocka ment már ki és melyik teve aki még esélyes ("A narancssárga már nem lesz első, mert a kockán hármas a legnagyobb és neki négyet kellene lépni").
Kincskereső labirintus: Ez elvileg társasjáték, de gyorsan rájöttem, hogy annak nálunk nem fog működni. Viszont Egyeske kitalálta az egyszemélyes módot. Amikor a többieket délben altatom, olyankor a fogja a lapokat, és számolja a ládákat, majd a túloldalán rögtön ellenőrizni is tudja. Végigcsinálta, a kulcs nélküli járatokat, majd az egy kulcsosat, és most a két kulcsos feladványoknál tart. Nem gondoltam, hogy ekkora sikere lesz.
Ketteske (4 és fél év)
Sajnos Ketteskével elég nehéz kettesben játszanom, mert ő még alszik délután a legkisebbel, amikor pedig ébren vannak, olyankor inkább azokkal a játékokkal játszunk, amibe Hármaska is be tud állni. Gondolkodásra nagyjából ott tart mint tavaly ilyenkor Egyeske, viszont könnyebben veszi a szabályokat és tovább tud "ülni egy játék mellett" mint a nővére ennyi idősen. Ezt annak tudom be, hogy fiatalabban kezdte és korához többet játszott már.
Hármaska (2 év)
Hármaska minden vágya, hogy amikor a nagyok asztalhoz ülnek társasjátékozni, ő is tevékenyen részt vehessen a játékban. Már nem elégszik meg azzal ha kap néhány figurát vagy lapkát, hogy pakolgassa amíg mi játszunk, ő is azt akarja csinálni amit a nagyok. Következzen egy lista arról, hogy mivel tud egy kétéves gyerek a nagyokkal együtt játszani:
1. Szivárvány: sima színre színt játék. Ezt inkább csak én játszom vele, mert a többiek már kinőtték a legkisebbeknek való szabályt.
2. Dominó: a legkisebbeknek való színes fajta, ezt is inkább kettesben játszuk.
3. Locs-pocs pingvin: ez már egy olyan játék amit a nagyok is szeretnek, ez már tényleg családi játék. Hármaska rendes szabályok szerint játszik, a különbség annyi, hogy nem sokat törődik az előtte növekvő vagy csökkenő pingvinkupaccal, így hidegen hagyja ki nyer. De ugye nem is az a fontos, hanem a játék maga :)
4. Da ist der Wurm drin: nálunk csak a "kukacos társas" néven fut. Imádják a nagyok és a legkisebb is, sőt, még a nagymamát is rá lehet venni egy (kettő, három...) jó kis partira. Hármaska itt is a szabályok szerint játszik. Megvárja a sorát, dob, majd a kezébe adjuk a kukacdarabot (ezt mi választjuk ki helyette) és azt bedugja a saját kukacjáratába. Itt már érződik a versenyszellem, rettentő aranyos ahogy izgul majd kiabál örömében amikor a kukaca valahol kidugja a fejét.
5. Csodabogarak: ezt is mindenki szereti. Én UNO juniornak nevezném, előnye, hogy nyitott lapokkal kell játszani. Mivel egy kétéves gyereknél a színek és formák megismerése (és csoportosítása) komoly feladat, ezért ez neki jó fejlesztő játék is. Az esetek 90 százalékában jót rak, csak néha kell kijavítani, ha nem egyezik a forma vagy a szín. Taktikázni persze még nem tud, de azt még igaziból a négyéves sem (bár neki érdekes módon az UNOban megy), de ezen kívül teljes értékű játékpartner. Egyetlen érdekesség: A jokert nem hajlandó elfogadni ha véletlenül azt húzza, olyankor azt vissza kell kevernem a pakliba, ő pedig másikat húz. Gondolom ez azért van, mert a joker nem is szín és nem is forma, akkor meg mire jó? :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése